Az első fejezet tesztkérdései:
1. Kinek a nevéhez fűződik a demográfia tudománya?
a, John Locke
b, John Graunt
c, Adam Smith
d, Giddens
2. Kinek a nevéhez fűződik a politikatudomány?
a, John Locke
b, Adam Smith
c, John Graunt
d, Giddens
3. A szociológia …
a, az erkölcsi rendszerek tudománya.
b, a politika tudománya.
c, a társadalom tudománya.
d, lelki jelenségekkel foglakozó tudomány.
4. A szociológia módszere …
a, az egyedi esetek felderítésére helyezi a hangsúlyt.
b, deduktív jellegű.
c, leginkább a közgazdaságtan elméletéhez hasonlít.
d, tapasztalati adatgyűjtéssel és ezek elemzésével foglakozik.
5. Miben rejlik a szociológia emberképe?
a, Az ember tevékenységében a társadalomhoz igyekszik alkalmazkodni.
b, A szociológiában jártas ember jobban megérti azt a társadalmat, amelyben él.
c, A szociológia segítségével a konkrét társadalmi problémák megoldhatók, javíthatók
d, Szerepe van a társadalmi folyamatok, változások előrejelzésében, ezáltal bizonyos momentumok tervezhetőek.
6. Tegye a megfelelő sorrendbe a szociológiai kutatások fázisait!
3, külső helyszínen végzett megfigyelés
4, adatok feldolgozása
1 előkészítő szakasz
5, adatok elemzése
2 a vizsgálandó program kialakítása
7. Melyik nem illik a sorba? A szociológiai kutatások előkészítő szakaszában a következő elemek tartoznak:
a, a téma kiválasztása
b, hipotézisek
c, a kutatás típusának meghatározása
d, mintavétel módszereinek meghatározása
8. Mikor használjuk a problémamegfogalmazó kutatásokat?
a, Amikor a pontos mérés előfeltétele az, hogy a feladatot részekre, és egységekre bontsuk.
b, Amikor a kutató szabja meg a kísérlethez szükséges tényezők alkalmazását.
c, Amikor nem tudunk pontosat a változók előfordulásának feltételeiről és körülményeiről.
d, Amikor a tudományos kutatómunka nem általános igazságokat tartalmaz.
9. A leíró jellegű vizsgálatok célja:
a, egy vagy több függő változó pontos mérése.
b, a kutatási szféra minél szélesebb körű kiterjesztése.
c, a kódolási utasítás megszerkesztése.
d, valamely jelenség helyes konceptualizálása.
10. Mi jellemzi a kartotékrendszerből történő kiválasztást?
a, Valamilyen időben lejátszódó folyamatot akarunk megfigyelni.
b, Mérce segítségével, beosztás alapján történik.
c, Annyi elemet veszünk ki, amennyi a mintához szükséges.
d, Alapesete a térkép segítségével történő kiválasztás.
11. Mikor használjuk a rétegzett kiválasztást?
a, Ha a kiválasztás egységei földrajzilag, területileg adottak.
b, Ha a vizsgálatot több fázisban akarjuk elvégezni.
c, Ha valamilyen időben lejátszó folyamatot akarunk megfigyelni.
d, Ha az alapsokaság nem homogén.
12. Mi jellemzi a véletlen számok táblázatát?
a, A táblázatból annyi megfelelő számjegyű számot emelünk ki, ahány elemből áll a minta.
b, A táblázatból annyi elemet veszünk ki, amennyi a mintához szükséges.
c, Mérce segítségével, beosztás alapján történik.
d, Az alapsokaság struktúrája alapján szerkeszti meg a reprezentatív minta kereteit.
13. Mi jellemzi a strukturált kérdőívet?
a, Sok információhoz jutunk a segítségével.
b, A megkérdezett maga fogalmazza meg a válaszokat.
c, A kérdőíven válaszlehetőségek szerepelnek.
d, A kérdéseket mindig abban a sorrendben kell feltenni, ahogy a kérdőíven szerepel.
14. Az interjú-kérdezés alkalmazásával szerezhetünk csak információt a megkérdezett …
a, nevéről.
b, címéről.
c, telefonszámáról.
d, érzéséről.
15. A következő állítások közül melyik hamis? A kérdőívek kérdései a “kérdőívben betöltött funkciójuk szerint” lehetnek:
a, emlékeztető.
b, bevezető.
c, szűrő.
d, irányító kérdések.
16. A módusz:
a, A számsorban a leggyakrabban előforduló érték.
b, A növekvő vagy csökkenő sorba rendezett számsor középső értéke.
c, A szórásnégyzet négyzetgyöke.
d, A számsor értékeinek összeadása.
Igaz vagy hamis,
1. Szociológiai kutatásnak nevezzük a társadalmi problémák tanulmányozását, amely kiindulási anyagok összegyűjtésére és feldolgozásának technikáira támaszkodik.
2. A szociológiai kutatások előkészítő szakaszába tartozik: a vizsgálat időpontjának megállapítása.
3. A felderítő célú kutatásokat leginkább akkor alkalmazzuk, ha a szociológia elméletei túlságosan különlegesek és sajátosak.
4. A magyarázó jellegű vizsgálatok logikája leginkább a laboratóriumi kísérlethez hasonlít.
5. A szociológia az egész társadalom, továbbá a társadalmon belüli alakulatok, csoportok és intézmények fejlődésének és működésének törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány.
6. A társadalomtudományok a természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb törvényeit kutató – filozófia – tudományából indultak ki.
7. A demográfia a népesedés számszerűen megragadható adatait (megoszlását, összetételét, változását) elemző tudomány.
8. A demográfia tudománya John Locke nevéhez fűződik, aki a londoni halálozási adatokat vizsgálta.
9. A XVII. században alakult ki a szociálpszichológia.
10. A szociológia az egyedi események felderítésére helyezi a hangsúlyt.
11. A szociológia alapvető szemlélete: az ember életének minden jellemzőjét erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete.
12. Az ember a társadalmi normákhoz igyekszik alkalmazkodni, mely normák mögött értékek állnak. Ez a szociológia emberképe.
13. Az interjú során minden esetben rögzíteni kell a megkérdezett adatait.
14. A kérdőívben a kérdések sorrendje tetszőlegesen megváltoztatható.
15. A megkérdezett alanynak a kérdőív minden kérdését részletesen meg kell magyarázni.
16. A nem strukturált kérdőív azt jelenti, hogy a megkérdezett személy maga fogalmazza meg a válaszát, és nincsenek előre meghatározott válaszlehetőségek.
17. A kérdőívek kérdései jellegük szerint lehetnek: szóbeli- és írásbeli kérdések.
18. A nominális szint azt fejezi ki, hogy két vagy több különböző típusról van szó.
19. Az intervallumszint legfontosabb jellemzője, hogy nemcsak az intervallum mérési szint jellemzőit ismerjük, hanem a zérus szintnek is van értelme.
20. A módusz a növekvő vagy csökkenő sorba rendezett számsor középső értéke.
21. A sorsolás jelentése, hogy annyi elemet veszünk ki, amennyi a mintához szükséges.
22. A rétegzett kiválasztás több fázisban történik. Ezen kiválasztáshoz szükséges egy olyan lista, amely hiánytalanul tartalmazza az alapsokaságot.
23. A területi kiválasztás lényegét tekintve a lépcsőzetes kiválasztás változata, de azt értjük alatta, hogy a kiválasztás egységei földrajzilag, területileg adottak.
24. A rétegzett kiválasztást leggyakrabban a lépcsőzetes kiválasztás első lépcsőjeként használjuk, ritkábban a kiválasztás utolsó fokozatában.
25. A lépcsőzetes kiválasztás az alapsokaság struktúrája alapján szerkeszti meg a reprezentatív minta kereteit, ezután igyekszik megtalálni az odaillő ismérv-kobinációknak megfelelő személyeket.
26. Az interjú és a kérdőív az egyén szóbeli beszámolója, így ezek révén csak olyan ismérvhez juthatunk, amelyről az egyén képes és hajlandó beszámolni.
Keresse meg a megfelelő párját!
1. Osztályozza a következő kérdéstípusokat!
a, jellegük szerint 2. direkt
b, tárgyuk szerint 3. véleménykérdések
c, a kérdések célja szerint 4. eredménykérdések
d, a kérdőívben foglalt helyük szerint 1. bevezető
2. Melyik mérési szintre legjellemzőbbek a következő példák?
a, A megkérdezett egészségi
állapotára vonatkozó kérdések. 4. Ordinális szint
b, A Celsius hőmérsékleti skála. 2. Intervallum szint
c, Személyes jövedelem. 3. Nominális
d, Alkoholos májzsugorodás okozta halálesetek száma. 1. Aránymérő szint szint
|